A Tungsram jogelődjének, az Egyesült Villamossági Rt.-nek alapítására 1896. augusztus 1-jén került sor, amikor az Első Osztrák-Magyar Villamvilágítási és Erőátviteli Gyár Egger B. és Társa (Erste österreichisch-ungarische Fabrik für elektrische Beleuchtung und Kraftübertragung Egger B. & Co.) cég tulajdonosai új tőkét vontak be.

A tulajdonosok, az Egger-fivérek és üzlettársaik, bécsi és budapesti gyárukat vitték be az új vállalatba, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pedig tőkét, s az új vállalat részvényeinek egyharmadának tulajdonosa lett. A tőkebevonás lehetővé tette, hogy a mechanikai osztály és az izzólámpagyártás egyaránt dinamikusan fejlődhessen. 1906 márciusában a vállalat nevét Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-re változtatta, kifejezve ezzel az izzólámpagyártás növekvő jelentőségét. (A vállalat csak 1984-ben vette fel a kedvelt Tungsram márkanevet a vállalat nevébe (Tunsgram Rt.).)

A Tungsram alapításának éve a millenium éve volt Magyarországon. Budapest virágzó város volt; sokak szerint a második legdinamikusabban fejlődő nagyváros közvetlenül Chicago után, házigazdája az ezredéves országos kiállításnak, amely a magyar törzsek kárpát-medencei érkezésének állított emléket. (Chicago 1893-ban volt a világkiállítás házigazdája.) Budapest, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik fővárosa ekkor, a millenium évében nyitotta meg az európai kontinens első földalatti vasútját, s több más fontos infrastrukturális projekt is elkészült az ünnepi évben (Nagykörút, Ferenc József-híd, ma Szaabdság-híd, Iparművészeti Múzeum, Vígszínház stb.).

A két fénykép azt mutatja be, hogyan részesedett e dinamikus növekedésből a Tungsram és járult hozzá egyszerre. Az első képen az Egyesült Villamossági Rt. budapesti gyárának elég kis létszámú, bár a képen nem teljes, csapata látható, nagyjából a részvénytársasággá alakítás idejéről (mechanikai osztály: adminisztratív, technikai és kereskedelmi személyzet és kb. 50 munkás, Villanyos Izzólámpagyár Rt., mely 1897-ben olvadt be az Egyesült Villamossági Rt.-be, 1894/1895: 140 fő). A kép közepén Pintér József műszaki igazgató látható, balján a második az ifjú Aschner Lipót, aki 1921-1944 között a Tungsram vezérigazgatója volt. A második képen látható bronz emlékplakett az 1900-1901-ben Újpesten felépült új vállalati telep fő épületeit mutatja be. Az épületek puszta mérete jelzi a Tungsram dinamikus fejlődését a századfordulón.

1896-ban az Egyesült Villamossági Rt. alapító szerződése szerint még „a villanyos szakma” minden ágát művelni kívánta. Hamarosan leszűkült ez a termelési profil néhány jól körülhatárolható gyengeáramú termékcsoportra (távíró- és telefonkészülékek, telefonközpontok, vasúti biztosító berendezések) és izzólámpákra. A két világháború között a rádiócsövek képezték a másik tömegtermékvonalat. A második világháború után, amennyire a hidegháborús technológiai és kereskedelmi korlátozások megengedték, a Tungsram lépést tartott a világítástechnika (pl. teljes fényrendszerek szállítása stadionok és színházak számára) és a híradástechnika fejlődésével (vákuumtechnológiai tömegcikkek pl. TV-képcsövek gyártása, majd mikroelektronikai termékek: félvezetők, tranzisztorok, elektroncsövek). A Tungsram a szocialista és a fejlődő országok egy jelentős vákuumtechnológiai gépgyártójává vált.

Ma az önálló Tungsram Csoport ismét új üzletágakat nyit meg, hozzájárulva Magyarország gazdasági fejlődéséhez és okos (világítási) megoldásokat nyújtva ügyfelei számára az egész világon.

 

A képek forrása: Koroknai, Ákos, (szerk.), A Tungsram Rt. története 1896-1996. Aschner Lipót Alapítvány, Budapest, 2004, 9 / Tungsram Gyártörténeti Gyűjtemény, dr. Horváth Pál műszaki vezérigazgató-helyettes hagyatéka

7 TOVÁBBI CIKK OLVASÁSA

Tovább a Hírek oldalra